Életem egyik nagy élménye volt, amikor kézbevettem Masaru Emoto a Víz titokzatos élete c. könyvét. Ha még nem halottatok róla, röviden összefoglalom, miért. Masaru Emoto nemzetközi hírű japán kutató különféle üvegcsékbe vizet tett, és kísérletezni kezdett vele. Volt, amelyikre csak egy szót írt: pl, szeretet, vagy gyűlölet. Lefényképezte előtte is a szerkezetét egy elektronmikroszkópos felbontású fényképezővel, és utána is, amikor már egy ideje rajta volt a cédula. Vagy különféle zenéket játszott az üvegcséknek, és rögzítette fényképpel előtte és utána is a szerkezetüket. Döbbenetes felfedezést tett!

Megváltozott a szerkezetük! Mindenkinek, aki hitetlen ez ügyben, ajánlom! Mert ez mit is bizonyít?

Azt, hogy mivel mindennek rezgése van, a különféle kibocsátott rezgések meg tudják változtatni a miénket. Tehát ezzel rombolni, de gyógyítani is lehet! És fényképekkel bizonyítja!

A hangtálak kibocsátott rezgései is áthangolnak bennünket, megnyugtatnak, relaxáló hatásúak, harmonizálnak. Mikor a hangtálakkal játszunk a gyerekekkel, nem titkolt célunk, hogy játékosan elérjük, a gyerekek megismerkedjenek a rezgésekkel, megtapasztalják nyugtató hatását. Minél több folyadékot fogyaszt valaki, annál sikeresebben hatnak rá a rezgések, annál jobban működik az áramlás.

És nem mindegy milyen zenét hallgatunk, mit mondunk, hogyan mondjuk… Mindennek rezgése van…